Öltözködési szokásainkkal  is  jelentős szemetet termelünk

Környezettudatossággal, fenntarthatósággal foglalkozó sorozatunk első részében arra próbáltunk egyszerű tippeket adni, vásárlásainkat hogyan tudjuk kevesebb csomagolóanyaggal, hulladékkal bonyolítani. A legjobb hulladék azonban az, ami nem keletkezik. Most a vásárlási szokásinkról lesz szó, hiszen a textil- és elektronikai cikkek ipara élen jár a hulladéktermelésben.

Az ipar, a kereskedelem azt várja tőlünk, hogy egyre többet fogyasszunk. Nem is bízza választásunkat a véletlenre, hiszen a reklámpszichológia jól ismeri az ember működését. Tudja, hogy szeretünk jól járni. Így minden egyes akció, egyet fizet kettőt kap, Black Friday azt sugallja, hogy az adott vásárlással nem a profitszerző, hanem mi leszünk a legnagyobb nyertesek. És mi hisszük, vesszük, gyűjtjük, halmozzuk a bármit. Műszaki cikket, ruhaneműt, konyhai eszközöket, lakberendezési tárgyakat. Nem szeretünk hosszú távon gondolkodni. Így aztán szívesebben vesszük meg olcsón a silány minőséget, néhányszor használható, aztán hulladékként végző árucikket, még akkor is, ha emiatt összességében többet fizetünk, hiszen újra és újra be kell szereznünk. Ha pedig pórul jártunk vele, akkor máris meg tudjuk nyugtatni magunkat, hogy nem számít, úgyis olyan olcsó volt. 

Ezt lovagolja meg a kőolajipar után a második legkörnyezetszennyezőbb iparág, a textilipar is. Évente 150 milliárd ruhadarabot gyártanak világszerte, ehhez rengeteg vízre, vegyszerre, energiára van szükség (1 kg textiltermék előállításához 7-10.000 l víz szükséges). Társadalmi hatását tekintve a textilipar még a környezeti ártalmaknál is nagyobb terhelést mutat. Több millió gyermek dolgozik a harmadik világ országainak varrodáiban. Egy textiltermék árának mindössze 3%-a az előállítót illető munkabér. 

A mesterségesen generált gépezet a várakozásnak megfelelően manipulál minket, 2014-ben 60%-kal több ruha fogyott, mint előtte 4 évvel. Magyarországon 60-80 ezer tonna ruhát dobunk ki évente, ennek 90%-a hulladéklerakóban végzi. Csak a H&M évente 1,5 millió tonna ruhát dob ki, mielőtt az a boltok polcaira kerülne. Az üzletlánc évi 5 új kollekciót visz piacra, ezek megjelenése az előző, még ki nem szállított sorsát pecsételi meg, amit üzletpolitikai okokból nem ajánlhatnak fel adományként.

Hogy mit tehetünk? Némi tudatossággal sokat változtathatunk szemléletünkön. Alaposan gondoljuk át, tényleg szükségünk van-e arra, amit épp megvenni készülünk.  Másodkézből vásárolt ruhákkal is elegánsak és divatosak lehetünk, sőt, egyediek is. Ma már számtalan cserebere közösség, baráti társaság is létezik, a megunt ruhadarabjainkat kicserélhetjük például a barátnőnkkel, ismerősünkkel. Szerencsére számtalan jó minőségű turkáló működik  Budapesten (pl: Cream, Humana), illetve hazai webshop is kínál megoldást a használtruha-kereskedelem (pl: Promoda, Remixshop, Ruhaarena), némelyikben pedig  nem csak vásárolhatunk, de akár el is adhatjuk ruhaneműinket. Persze a használtruha kereskedelem is a fogyasztási gépezetet működteti, a tudatosságnak és mértékletességnek a turkálóban is elsődleges szempontnak kell lennie.

Csakúgy, mint a textiliparnál, az elektronikai cikkek területén is a divat és technika fejlődése gyorsítja az elavulást. Ezért rohamosan növekszik az elektronikai hulladék mennyisége. Az elektronikai, főként a híradástechnikai  eszközök és számítástechnikai eszközök és mobiltelefonok legyártásához szükséges nyersanyagok kitermeléséhez irdatlan természetrombolás, állat- és  emberáldozat kötődik. A laptop, táblagép, GPS, mobiltelefon kondenzátor bevonatához koltánra van szükség, a világ koltánkészletének 80% Afrikában található, pont ugyanott, ahol a hegyi gorillák, a Grauer-gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be. 2018-ban 5,1 milliárd mobil jutott a 7,6 milliárd emberre, miközben 1996 óta 6 millió ember halt meg koltánbányászat során. 

Az adatok sokkolók, de talán motiválhatják fogyasztásunk mérséklését, és azt, hogy megértsük, miért fontos az elektronikai cikkek újrahasznosítása. A visszagyűjtési rendszer nehézségei miatt rengeteg elektronikai hulladék kerül a kommunális kukába, ami azért veszélyes, mert a belőlük az esővíz hatására kioldódó anyagok a vízbázisba kerülhetnek, illetve égetésükkor a levegőt is szennyezik.

Ha valamilyen elektronikai cikket újonnan kell megvásárolnunk, mert elképzelhetetlen nélküle élnünk, mérlegeljük, milyen minőséget választunk. Ha áldozunk a jobb minőségre,  kevesebb hulladék keletkezik.  Arra pedig különösen figyeljünk, hogy a régi készülék (hűtő, micro, mosógép, tv, egyéb elektronikai eszköz) az új megvásárlásának helyén INGYEN leadható, erre a kereskedőket jogszabály kötelezi!

Fogyasztásunk mérséklése, racionalizálása nagy lépés lehet egy fenntarthatóbb jövő felé.

 

Jön a tavasz! Aktuális kerti tippek Papp Katalintól:

Tél végéhez közeledve el lehet kezdeni a metszéseket, főként a fagykár okozta elhalt ágakét. Márciusban már a gyümölcsfák metszésére is sor kerülhet, a Szedervölgyi kertészetben az idén is várják az érdeklődőket a metszésbemutatóra a kertbarátok szervezésében. Ha az őszi gereblyézés elmaradt, azt is most kell pótolni,hiszen a levelek alatt rengeteg kártevő telelt át, fontos az eltávolításuk a fák alól. A szabad gyökerű gyümölcsfák ültetését is érdemes még rügyfakadás előtt elvégezni. Az első lemosó permetezésnek is itt az ideje, valamint az ágyások felásásának, fertőtlenítésének, magok elültetésének. Vidám kertészkedést!

A cikk megjelent a Csömöri Hírmondó februári lapszámában.