15 – Kálvária-hegy

A közel harminc hektár területű Kálvária-erdő napjainkban Csömör legnagyobb összefüggő erdősége, jól lehet,
csak mintegy egy hatoda az összes erdőterületnek, mely a településen található. Legjellemzőbb fafaja
az Amerikából származó akác, őshonos – vagy ahhoz közeli – állományok csak a Csömöri-patakkal érintkező
területeken vannak. Itt még látható a nyárak és juharok szinte teljes fajválasztéka, és több helyen található
cser- és kocsánytalan tölgy, illetve egy-egy helyen mezei szil, kökény, erdei fenyő és magaskőris. A patak
közvetlen közelében pedig a nyárfák mellé szép fűzállomány társul.
A Kálvárián többször pusztított erdőtűz. A legutóbbi a nyolcvanas években történt, a legsúlyosabb azonban az
I. világháború végén, amikor a faállomány szinte teljes egésze elpusztult. Közel ilyen súlyosnak ígérkező esemény
történt volna a 2000-es évek végén, amikor is a teljes területe tarvágásra lett ítélve, melytől széleskörű
helyi civil összefogás mentette meg. Az önkormányzat ma már szinte a teljes erdőterület gazdálkodója, és
a tarvágás helyett az erdőfelújítást fokozatosan, (lékeléssel) végzi, fokozatosan lecserélve az inváziós akácot
és nyugati ostorfát helyben honos fajokra, jellemzően gyors növekedésű juharokra és hársakra.
A Kálvária-hegy legmagasabb pontja a település szinte minden pontjáról jól látható a maga 221 méteres magasságával.
Az Árpád-kori Csömör a XIII. században ide, a hegy nyugati oldalára települt. A helyszínen talált
felszíni leletek és az irodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a középkori település erődtemploma
a falu fölötti dombon állt. A templom pusztulását követően 1856-ban ismét kultikus hellyé vált a dombtető,
ekkor állították a három keresztet Fráter (Szüts) Julianna adományából. Azóta nevezik a dombot Kálváriahegynek.
A két lator szobrát többször vihar tette tönkre, végül keresztjük üres maradt. A keresztút XV stációját
2008-ban állították a hívek a templom falán lévő, 1859-ben Regensburgból vásárolt barokk domborműsorozat
képmásaival. Minden stációnak egy-egy család a gazdája. Nagypénteken és az előtte levő pénteken hagyományosan
keresztutat szerveznek ide a katolikusok, utóbbit este, fáklyákkal.
Az erdő kiváló lehetőségeket nyújt a kirándulni, vagy más módon kikapcsolódni vágyók számára nagyszámú
jelölt és jelöletlen turistaösvényével. Itt található a budapesti agglomeráció keleti felének leghosszabb
szánkópályája is, amely több mint 300 méter hosszan lényegében keresztülszeli a teljes erdőt.
Az utóbbi években számos nagy magyar és nemzetközi hegyikerékpáros verseny helyszíne is a Kálvária,
2015-ben már olimpiai kvótaszerző sporteseménnyel is büszkélkedhetett.
A Kálvária-hegy oldalában – a cinkotai határhoz közel található Csömör ez idáig egyedüli, nagy mélységû
mélyfúrása. Az 1958-ban végzett feltárás célja szénhidrogének kutatása volt. A 2382 méter mély fúrólyuk az
eocén kori rétegek aljáig hatol.