17 – Rákospalota, Fót, Csömör -hármas határ

Rákospalota
Legrégebbi régészeti emlékei az 1200-as években, a Szilas-patak déli partján emelt templomának romjai, melyek ma a XVIII. században emelt római katolikus műemlék templomának alapjában találhatók meg. A terület neve írásos anyagban először 1245-ben bukkan fel, mikor is IV. Béla területet adományozott a premontrei rendnek Nyír helységben. A Palota név először 1347-ben fordul elő, ekkor Lóránd ispán, budai bíró, a falu első ismert birtokosa. A XV. századig az ő leszármazottaié a falu. 1638-ban az Újfalussy család szerzi meg, majd a török idők alatt sok társához hasonlóan ez a falu is elnéptelenedik. A XVIII. századi újratelepülés idején 1749-től a Fekete család uralja (akik Fótot is), majd a XIX. századtól a Károlyiaké (ahogy Fót is). Első vasútvonalát 1845-ben avatták fel József nádor részvételével. Ez a közlekedési lehetőség jelentősen meg is változtatta a település életét: Pest és Buda kedvelt kirándulóhelyévé vált. A lakosok 1861-ben megváltották magukat Károlyi István gróftól, és a település 1871-ben hivatalosan is nagyközség lett. Az 1889-ben bevezetett közvilágítás és az 1896-tól működtetett villamosjárat járult hozzá a nagyközség várossá fejlődéséhez. 1909-ben déli területéből Pestújhely néven önálló település alakult, Palota pedig 1923-ban városi rangot kapott. Az 1950-es „központi akarat” következtében aztán Rákospalota és Pestújhely a közös XV. kerületben fejlődött tovább. Jelenleg Budapest peremvárosaként jelentős ipari és lakóövezet, valamint fejlődő infrastruktúra teszi vonzóvá. Ma a kerület kertvárosi részei a fővárosi dezurbanizációs folyamatban játszanak szerepet.

Budapest XV. kerülete állandó lakóinak száma a 2017. január 1-jei adatok alapján 79 866 fő, amivel a főváros 9. legnépesebb kerületének számít. Három városrésze: Rákospalota, Pestújhely és Újpalota.
A fővárosi és környékbeli lakóknak, kereskedőknek és vállalkozóknak jó lehetőséget jelentenek az itt található bevásárlóközpontok, a Pólus Center, az Ázsia Center és a Budapest China Mart.
A kerületbe a Rákospalota határútnál lép be a Szilas-patak, ami a XV. kerület gyönyörű kirándulóhelye.

Fót a Gödöllői-dombság peremén Csömör ÉNY-i határáig nyúló település. Neve és korai története is sok mondai elemre épül. Egy 1152-ben kelt pannonhalmi oklevél alapján személynévi eredetűnek tartják. (A népnyelv 1074-ből eredezteti a falu nevét. Eszerint a mogyoródi csata után a győztes Géza lenézett a hegyről és megkérdezte vitézeit, hogy mi az a folt odalenn…?) Településként 1219-ben említik elôször, de vitatott, hogy hova is esik ez a település. Egyesek Heves, mások Pest megyeinek tartják. 1353-ban Nagy Lajos uralkodása alatt is említik, egyértelműen azonban csak a török hódoltság idején hallunk róla. Ekkor Fótot is – mint annyi más környékbeli települést – lakatlan pusztaként említik. A XVIII. században Fekete György országbíró tulajdonában volt, és a család kihalása után került a Károlyi grófokhoz. Az ő megtelepedésük óta töretlen Fót fejlődése. Az 1830-as években a kastély, 1845–55 között pedig a plébániatemplom megépítésével nőtt tovább Fót tekintélye. 1970-ben nagyközségi, 2004-ben városi rangot kapott.