A festői szépségű, vadregényes környezetben megbúvó egykori csömöri strandról – néhány korabeli újságcikket
(pl. Rákos Vidéke című lap) és település-elöljárósági jegyzőkönyv utalását leszámítva – elsősorban
idősek elbeszéléseiből szerezhetünk tudomást. Az ismert, hogy 1928-ban nyílt a legtöbbek által ismert, vállalkozói formában üzemeltetett strand, de azt kevesen tudják, hogy az 1800-as évek közepén már volt itt egy völgyzárógátas tározó. A célját sajnos nem ismerjük, de azért az nagyon valószínű, hogy nem fürdőhely volt még akkoriban. Sokkal inkább valószínűsíthető, hogy a közvetlen szomszédságban működő faiskola használta öntözésre.
A strand két medencéből állt: egy előmelegítőből és magából a fürdőmedencéből. A medence szó mindkét esetben kissé túlzásnak tűnik. Inkább tavak voltak ezek, mivel nem voltak medenceszerűen kiépítve – csupán a fürdőrész mélyebb oldala volt betonozott, illetve a gát záró része. Az úgynevezett fürdőoldal fövenyes volt, ezzel pedig az egész komplexum csodálatosan illeszkedett a természeti környezetbe. A strand vizének a háztartásokban és a vendéglátóhelyeken is nagy hasznát vették: elektromos hűtő nem lévén, télen a medencék jegét vágták fel, és használták tavasztól őszig a jégvermekben.
Hogy mekkora jelentősége volt a strandnak a helyiek és budapestiek életében, azt a legbeszédesebben a helyi idősebb polgárok visszaemlékezéseiből tudhatjuk meg.

A nyitás
„Körülbelül 1928-ban nyílt a strand. Dr. Laky Imre Pesten volt rendőrfogalmazó, de itt lakott a Kossuth Lajos utcában. Ô adta meg az ötletet, hogy az utca végén lehetne egy strandot létesíteni. Először kialakították a medencét, aztán az előmelegítőt. A kettő között egy hatalmas nyílásban volt a szűrő, azon keresztül jött a víz, a Csömöri-patak vize a medencébe.” (Szentner Harryné, szül. Ursprunger Piroska)

A fénykor
„A bejáratnál lévő szaletliben minden este tánc volt; szólt a zene, ott sakkoztak, beszélgettek az emberek. Ez volt a csömöri ifjúságnak – és a felnőtteknek is – a kulturális találkozóhelye. Nagyszerű sportolási lehetőséget is nyújtott: fociztunk és komoly fejelőbajnokságok is voltak a homokos parton. Volt a víznek valamiféle gyógyhatása, rádiumosnak mondták. Naponta legalább egyszer kicserélődött a víz, szinte kristálytiszta volt.” (Solymár Péter néhai evangélikus lelkész)

A végzetes vihar
„Komoly zsiliprendszere volt a strandnak azért, hogy nagy esőzésekkor ezen keresztül engedjék le a vizet.
Sajnos pont ez lett a veszte; 1962. augusztus huszadika után jött egy hirtelen vihar orkánszerű széllel, hatalmas esővel. Nem nyitották fel a zsilipet időben, s olyan nyomással jött a víz a kis patak felől, hogy összetörte az egész betonrendszert.” (Veres Béláné nyugalmazott pedagógus)
Az 1962-ben tönkrement csömöri strandot különböző okok miatt sem akkor, sem azóta nem állították vissza eredeti állapotába.