4 – Csömöri-tó és legelő

A Pesti-síkság utolsó természetközeli élőhelyeinek egyike a Csömöri-tó és legelő a Réti-dűlőben.
A Csömöri-patak a Duna hordalékkúpjainak kavicsteraszait átvágva alakította ki a dombok közt meghúzódó, nedves élőhelyekkel teli patakvölgyet. Ezen belül található a 27 ha nagyságú, 1977-ben megyei védettséget elnyerő, jelenleg országos jelentőségű (a törvény erejénél fogva védett) természetvédelmi terület, melynek kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park.
A völgy déli oldalán, kisebb kiszögellésben van a nemrég még nyílt vízzel teli Csömöri-tó, vagy ahogy a csömöriek ismerik: Kistó. A nyolcvanas évekig a tó vize egy tőzegmohás-fűzláp társulás alkotta kis szigetet, őslápot vett körül, ahol több olyan védett tőzegmohafaj élt, amelyet Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett a tőzegmohaláp és a parti növényzet. A száraz időszakban kiszáradó tómedret jelenleg nád növi, közöttük elszórtan védett mocsári tőzegpáfrány él. Nedves időben a tó medrét ma is víz borítja.
A természetvédelmi terület nagyobbik része a kaszálórétekkel, bokorfüzesekkel tarkított patakvölgy a Réti-dűlőben, ahol a kutatások szerint közel 300 növényfaj él. A völgyben több jellegzetes és ritkuló, védelmet kívánó vízparti növénytársulást figyelhetünk meg. A bokorfüzeseket körbeölelő
magassásos társulásban találhatjuk a védett bugás és rostostövű sás zsombékjait. A kékperjés száradó lápréten tenyészik a legtöbb védett és veszélyeztetett faj: a mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor, mocsári nőszőfű, fehérmájvirág, széleslevelű gyapjúsás, jávorka-fényperje, kormos csáté, lápi sás. A láprét szélén nyílik a környéken alig fellelhető őszi kikerics. Bár nem állnak védelem alatt, hazánkban egyre ritkulnak a fűzláptársulás bokorfüzesei, így nagyon értékesek az itt található rekettyefűz csoportok.
A vadállatok számára változatos élőhelyekkel és állandó ivóvízforrással szolgáló területen számtalan állatfaj él. Közöttük nagyon sok a védett és veszélyeztetett faj, de a megfigyelések szerint előfordult itt már a Magyarországon nagyon ritka kerti sármány és dalmát vércincér is. Rendszeres vendég a szürke gém, zöld küllő, egerészölyv és a vándorsólyom. Tavasszal fehér gólyák csapatai pihennek meg a réten, és olykor egy-egy vörös gém is feltűnik a nádasok között. Itt fészkel a barna rétihéja. A vizenyős területeken él hazánk egyetlen teknősféléje, a mocsári teknős. Gyakori a vízisikló és a rézsikló is. A nagyobb vadak közül élnek itt mezei nyulak, őzek és vaddisznók is.
A természetvédelmi terület látogatása jogszabály által korlátozott. Kizárólag gyalogosan látogatható! A területen tilos a növények letörése, gyűjtése, az állatok zavarása, tilos a zajongás, a dohányzás és szeszes ital fogyasztása. Kérjük, vigyázzanak értékes természeti kincseinkre, hogy a következő nemzedékek is megismerhessék az itt élő gazdag élővilágot, és gyönyörködhessenek a festői szépségű tájban!