A mintegy 14 km hosszú Csömöri-patak 200 méter körüli magasságból ered a Kistarcsa-Kerepes-Csömör hármas határhoz közel, attól délre. Eleinte mély völgyben folyik a patak, dombvidéki jellegű, viszonylag nagy esésű, a legtöbb helyen sóderos, finomkavicsos medrű. A faluba érve folyása lassul, majd a településről kilépve teljesen síkvidéki jellegűvé válik. Medre errefelé finomhordalékos, homokos, sőt egyre inkább iszapos. Néhány évtizeddel ezelőtt jellemző halfaja volt ezen a szakaszon, a valamikor fontos böjti táplálékként szolgáló réticsík.
Itt a patakgázlónál, Csömör közigazgatási területének legmélyebb pontján, 131 méter magasságban lépi át a fóti határt. Egykor mocsarak és lápok szegélyezték útját a Dunáig, nem így ma. A rövid fóti kitérő után átbújik az M0-s körgyűrűje alatt, majd azzal szinte párhuzamosan halad Újpalota és Rákospalota szántóin, keresztezve az M3-s autópálya bevezető szakaszát. Káposztásmegyeren valódi búvó patakká válik ez a csömöri kis patak, ugyanis beton csövekben folyik át az új városrész épületei alatt. Ismét a felszínre jutva „nagyvárosi” vízfolyássá alakul, mert medre és partja teljesen kibetonozott, így egyesül a Mogyoródi-patakkal. Az M0-s ívét követve kerülik meg az Aquaworld-t, majd Megyer északi részén torkollanak a Szilas-patakba, s pár száz méter együttfolyás után érik el a Dunát, csaknem szemben a Szentendrei-sziget déli csúcsával.
Nemcsak a települések, hanem a nagy és kistájak találkozása is ez a vidék, hiszen itt ér össze az Alföld és az Északi középhegység, ezeken belül a Pesti-síkság kistája: a kelet felé lépcsőzetesen emelkedő Pesti Hordalékkúp-síkság és a Gödöllői-dombság.
