Mit kezdjünk a ház körül felgyülemlő természeti kincsünkkel, az esővízzel?
Környezettudatossággal, fenntarthatósággal foglalkozó sorozatunkban most az otthonunkban összegyűlő esővíz ideális használatával foglalkozunk.
Ha a lehulló csapadékot nem elvezetjük, hanem megtartjuk otthonunkban, azzal kíméljük a pénztárcánkat, valamint a hőség és szárazság ellen is hatékonyan védekezhetünk. Ráadásul ezzel a lépéssel megőrizzük azt a természeti kincset, amely minden élet alapja. Hogyan tartsuk meg a vizet a házunk körül?
Elterjedt, de rossz szokás: az utolsó cseppig elvezetni
Hazánkban a legtöbb háztartásban feleslegesnek tekintik és elvezetik a tetőről, burkolt felületekről összegyűjthető vizet, pedig hasznosítani is lehetne. A vizet jobb esetben közterületre, vízelvezető árkokba engedik – így azonban a területről elfolyó víz nem helyben hasznosul, hanem árkok, csatornák, folyók szövevényes rendszerén át haladva a Fekete-tengerben köt ki. A másik probléma, hogy ez a gyakorlat a klímaváltozással egyre sűrűbbé váló villámárvizeket és belterületi elöntéseket is kezelhetetlenné teszi: nem lehet akkora árokrendszereket kiépíteni, amelyek egy heves zivatar vizét maradéktalanul elvezetik, ha az összes háztetőről azonnal az árkokba folyik a víz. Ennél sokkal rosszabb, ám szintén gyakori megoldás, amikor a tetőről összegyűjtött esővizet a szennyvízcsatornába vezetik. Ez nem csak szabálysértő, de jelentős természetvédelmi és anyagi károkkal is jár. A csatornába jutó vizet ugyanis szállítani, szivattyúzni és a szennyvíztisztítókban tisztítani kell, amely óriási többletköltséget ró a közművek üzemeltetőire. Ezen felül heves esőzéskor a szennyvíztisztítók nem tudják fogadni a rengeteg esővízzel kevert szennyvizet, és kénytelenek azt tisztítatlanul a természetes befogadókba – folyókba, holtágakba, tavakba – engedni, ami gyakran megtörténik például Szentendrén vagy Dél-Pesten, a Soroksári-Dunánál. Extrém esetben a víz elmoshatja a szennyvíztisztítót is, hetekre megbénítva annak hatékony működését.
Zöldebb élet: csapadékvíz-kezelés telken beül
Ha a csapadékvíz kezelését és hasznosítását mindenki a telkén belül oldaná meg, az egyszerre tenné zöldebbé, élhetőbbé és élettel telibbé a kerteket. Mindannyiunk érdeke felismerni, hogy a víz erőforrás, és ennek megfelelően otthonainkban is takarékoskodni és gazdálkodni kell vele. Erre számos lehetőség kínálkozik. A vizet felszín feletti és földbe süllyesztett tartályokba is gyűjthetjük, és használhatjuk locsolásra, a talajvíz pótlására. A felszín feletti tartályok szem előtt vannak ugyan, de a gravitáció segítségével egyszerűen tovább vezethető belőlük a víz. Fontos, hogy a víz gyűjtésére használt tartály tiszta, napfénytől védett és fedett legyen. A földbe süllyesztett tartályok drágábbak, de nem foglalnak helyet a kertben.
Növényekkel a mikroklíma javításáért
Az esővízgyűjtésen kívül máshogy is hasznosíthatjuk a vizet. A tartályokból túlcsorduló vagy a tetőről lefolyó csapadékot esőkertben is megőrizhetjük. Az esőkertek kicsi, vízkedvelő, őshonos növényfajokkal beültetett mélyedések, amelyek bárhol kialakíthatók, és a kert díszei lehetnek. A növényzet a kert többi részén is segíti a víz visszatartását: a fák, a cserjék vagy a hosszúra hagyott fűfélék növelik a kert természetes víztároló kapacitását. A dús növényzet rengeteg vizet képes magába szívni, és párologtatás útján azt fokozatosan visszaengedi a légkörbe. Ez kiváltképp nyáron hasznos, amikor a párolgás segít hűteni a mikroklímát, így elviselhetőbbé teszi a hőséget. A hosszúra hagyott gyep és a háromszintes növényzet becslések szerint tizenhétszer annyi vizet képes raktározni, mint a rövidre vágott angol pázsit.
A házra futtatott növények – mint a keleti vadszőlő, a repkényszőlő vagy lonc – szintén csökkentik a ház napi hőingadozását, úgy működnek, mint egy természetes légkondicionáló.
Fontos, hogy ahol tudjuk, csökkentsük a burkolt felületek arányát. A lekövezett terasz vagy autóbeálló hátrányai, hogy a nyári hőhullámok idején túlhevülnek, és a csapadék is túl gyorsan folyik el róluk. Ha ezeket felszámoljuk, vagy vízáteresztő burkolattal helyettesítjük, azzal lassítjuk a lefolyást, és növeljük a visszatartott csapadék arányát.
Az esővízgyűjtés haszna számokban
Egy 100 m2 alapterületű tetőre évente átlagosan 58 m3 víz hullik, melyből egy 1 m3-es tartályban évente körülbelül 50m3-t lehet összegyűjteni. Ha ennyi vizet hasznosítanánk például locsolásra, azzal átlagosan évi 32 000 forint víz- és csatornadíjat spórolhatnánk meg. Mindenki kiszámolhatja, évente hány köbméter esővízzel gazdálkodhat: a háztető alapterülete (m2) x az átlagos évi csapadék a településen (mm) / 1000. Hogy ez pénzben mennyit jelent, arról a vízszolgáltató weboldalán lehet tájékozódni.
Reméljük, mindenki talál otthonában megvalósítható tippet, újabb lépést téve egy zöldebb élet felé!
Forrás: WWF
