Mogyoród kedvező elhelyezkedésének köszönhetően már az ókorban is lakott település volt. Nevének eredete (Monorond, Murerod) a mogyoróval hozható kapcsolatba, annyit jelent: mogyoróban gazdag. A falu első írásos említésére (helynév megjelölése nélkül) a híres, 1074. évi mogyoródi csatával kapcsolatban kerül sor, mikor Salamon megütközött Géza és László hercegekkel. Salamon, nagybátyja, I. Béla halála után annak fiaival – Géza, László – szemben német segítséggel koronáztatta meg magát 1063-ban. A magyar főurak, a bizánciak
és a lengyelek azonban I. Béla idősebb fiát, Gézát tekintették a trón jogos örökösének. Az 1070-es évek elejére az ellentétek nyílt hatalmi harchoz vezettek. A király újra német segítség után nézett, a hercegek pedig orosz, lengyel és cseh rokonoktól igyekeztek fegyveres támogatást szerezni. Az első csatát 1074. február 26-án még Salamon nyerte, de a március 14-én vívott ütközetben már a hercegek győzedelmeskedtek.
A vereség után Salamon a határszéli váraiba (Pozsony, Moson) húzódott vissza családjával és híveivel, Géza átvette az ország kormányzását, László pedig megkapta a dukátust, azaz a hercegségi birtokot. A győzelem emlékére László bencéseket telepítve apátságot alapított a mai Klastrom-hegyen. Ma az apátság helyén park és emlékmű áll. Salamon a vereség ellenére a koronázási jelvényeket magánál tartotta, segítségért fordult sógorához, IV. Henrik német-római császárhoz és VII. Gergely pápához. VII. Gergely azonban minden világi uralkodót a saját hűbéresének tekintett, így Gézától is teljes behódolást várt volna el a koronáért cserébe. Ekkor Géza egy ügyes fordulattal nem tőle, hanem a bizánci bazileusztól, Dukász Mihálytól kért és kapott koronát. Ezzel Géza Magyarországnak a pápától való függését mérsékelte.
A középkorban valószínűleg Mogyoród is Buda elestével (1541) került török fennhatóság alá, és folyamatos pusztulása is ekkor kezdődött. A török kiűzése után először a váci püspökség tartott igényt a területre, majd lassacskán visszaszivárogtak a faluba a lakosok is, és a XVIII. század elején megkezdődött a falu újratelepítése.
Mogyoród híres hangulatos, ma is működő történelmi pincesoráról és világhírű, 1986-ban épült Forma-1-es versenypályájáról, a Hungaroringről.
A kistérség több települését a százéves gödöllői HÉV-vonalhoz való kapcsolódáson kívül számos gazdasági, társadalmi és kulturális szál köti össze. Kistarcsa a kórházzal régóta a térség egészségügyi központja, mint ahogy a körzeti rendőrőrs is itt található. Csömörről Kistarcsán és Kerepesen keresztül vezet át a közép-európai zarándok útvonal, a Mária Út. A térségi sárga négyzet turistajelzés Mogyoród központjába visz, ahonnan a zöld jelzést követve a Szent László-kilátóhoz jutunk. Mogyoród és Csömör civil közösségei évente szerveztek ide közös zarándoklatokat, ünnepségeket László nap környékén. A sárga sáv jelzés Mogyoród külterületén keresztül Szilasligetre, majd Kerepes központjába visz.
A települések állandó lakosságszáma a 2015. januári adatok szerint a következő: Csömör nagyközség 9 253, Nagytarcsa község 4 090, Kerepes város 9 873, Kistarcsa város 12 212, Mogyoród nagyközség 6 438 fő.
