Csapvíz vagy ásványvíz?
Vízfogyasztási szokásaink és azok hulladéktermelése szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság, környezetvédelem témájához. Sorozatunk mostani részében azt járjuk körbe, milyen szempontokat érdemes megvizsgálni, ha dönteni szeretnénk arról, ásványvizet vagy csapvizet fogyasszunk.
Amikor a műanyagot felfedezték, és tömeggyártásával új távlatok nyíltak az emberiség előtt, még senki nem számolt a következményekkel. Nem sejtettük, hogy mára már évi 300 millió tonna műanyagot fogunk gyártani, amelynek csak egy része kerül újrahasznosításra. A műanyag természetes úton évszázadok, sőt egy részük évezredek alatt bomlik le. Hiába a környezetvédők, civil szervezetek vészharangkongatása, hiszen a másik oldalon hatalmas összeget költenek marketingre, és biztatnak minket minél nagyobb fogyasztásra. Világszinten tíz év alatt kis híján megduplázódott a palackozott víz fogyasztása, Magyarországon már egy évtizede több ásványvíz fogy, mint amennyi szénsavas üdítő és gyümölcslé együttvéve. Ezeket a vizeket PET-palackokba töltik, 2016-ban összesen 3 147 000 tonnányi PET palack került forgalomba Európában, amelynek kicsit több mint felét sikerült újrahasznosítani.
Miért hisszük azt, hogy az ásványvízfogyasztás jobb a csapvíznél?
Ásványvizet a legtöbben azért fogyasztanak, mert tévesen azt gondolják, hogy a csapvíz minősége nem megfelelő. Az Országos Közegészségügyi Intézet ivóvíz-minőségi adatbázisa szerint hazánkban a legtöbb helyen a vízminőség megfelelősége 95% feletti. A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az intézet oldalán lehet ellenőrizni egy térképes kereső segítségével. Csömörön a DMRV Zrt. által szolgáltatott víz jó minőségű ivóvíz, megfelel az ivóvízminőségre vonatkozó magyar és EU jogszabályok előírásainak, a rendszeres vízmintavételek és vizsgálatok eredményei alapján. Ezt olvashatjuk a DMRV Zrt. oldalán településünk ivóvízéről: „Az ivóvíz tartalmazza mindazokat az anyagokat (ásványi sók, mikroelemek stb.), amelyek az emberi szervezet működéséhez, fenntartásához feltétlenül szükségesek, és nem tartalmaz olyan élettelen és élő anyagokat, amelyek ártalmasak az emberi szervezet számára.”
Ami az ásványi anyagok bevitelét illeti, a ma érvényes hazai szabályozás szerint ásványi összetételét tekintve azt a terméket lehet ásványvíznek hívni, amelynek összes oldott ásványianyag-tartalma eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. A legnépszerűbb hazai ásványvízben ez 500–700 mg/liter, miközben a magyar csapvizekben is 300-500 mg/l között találhatók meg az emberi szervezet számára fontos anyagok a kalciumtól a magnéziumig.
Az ásványvizes palackok környezetterhelése
1988-ban az áramlatok által összesodort műanyagokból álló szemétszigetet fedeztek fel a Csendes-óceán északi részén, majd 2017-ben egy másikat az óceán déli területén. Egyes becslések szerint 2050-re több műanyag szemét lesz tengereinkben, mint hal. A két szemétsziget területe ma összesen 6 millió négyzetkilométer, ami 1,3-szor nagyobb az Európai Uniónál, hatvan Magyarország férne el rajta. Az elszomorító és elgondolkodtató példákért nem kell ilyen messzire utaznunk, hazánk egyik legnépszerűbb PET palackra szakosodott kezdeményezése, a PET Kupa 2013 óta harcol a tiszai műanyagszennyezés ellen, évről évre nagyobb csatákat nyerve a hulladék ellen. Az elmúlt hét évben 69 tonna, körülbelül 678 000 darab PET palackot gyűjtöttek az önkéntesek.
Amivel senki nem számolt: a műanyag már az emberi szervezetben is megtalálható
Jó ideje aggasztó méreteket ölt, mennyi állat pusztul el annak következtében, hogy csapdába ejti a műanyag, rátekeredik egy nylonzacskó, vagy éppen apró műanyag darabkákat nyel le. A mikroműanyagokkal azonban sokáig nem számolt senki. Az időjárás viszontagságainak kitett műanyag főleg a Napból érkező ultraviola sugarak miatt töredezik, aprózódik, a parányi szemcsék a csapadékkal – a szennyezés helyétől függetlenül – előbb vagy utóbb folyókban, patakokban, tavakban, tengerekben kötnek ki. Bár még pontos mérések nincsenek a mikroműanyagra vonatkozóan, azt már kimutatták, hogy sajnos a csapvízbe és az ásványvizekbe is bekerül, utóbbiba meglepő módon főként a kupakon keresztül.
Végső érvünk a csapvíz mellett a költséghatékonyság
A legolcsóbb műanyagpalackos ásványvíz literenkénti ára minimum 50 Ft, míg a csapvíz literenkénti ára kb. 0,2-0,5 Ft körül mozog. A műanyag palackos víz tehát sokkal drágább, haza kell cipelni a boltból, ráadásul szennyezzük vele a környezetet. Ezzel ellentétben vízvezeték szerencsére szinte minden csömöri háztartásban van. Közeledik a jó idő, fogyasszunk a szervezetnek szükséges mennyiségű folyadékot, és óvjuk környezetünket a felesleges hulladéktól!
Mit tehetünk a beporzó rovarok érdekében?
Hozzunk létre rovarbarát kertet megfelelő nektárt adó tápnövények ültetésével! lyen tápnövény például a gyógy- és fűszernövények közül a zsálya, a kakukkfű, az illatos macskamenta, a koriander, az édeskömény, az oregánó és az izsóp. Évelő virágok közül is válogathatunk a beporzók által kedvelt fajokat a kertünkbe.
Ilyen például a levendula, sáfrányfajok, a boglárkák, az őszirózsa, a mályvarózsa, a szellőrózsa, a hóvirág, a szarkaláb, a csillagfürt, a veronika vagy a gólyaorr. Nagyon kedvelt jó pár egynyári növény is a beporzó rovarok körében. Ezek közé tartozik például a körömvirág, a napraforgó, a mézvirág, a pipacs, a vasvirág. Fák közül a szelídgesztenye, a hársfélék, a japánakác, a bugás csörgőfa. Míg a bokrok közül a nyári orgona, a kékszakáll, a sudárzsálya. Ha pedig a gyepben, fű közt találunk gyermekláncfüvet, százszorszépet vagy különböző herefajokat (pl.: vörös here, fehér here), ne bántsuk őket, szemet gyönyörködtető virágaik szintén fontos táplálékforrás a méhek és
más rovarok számára. Tartsuk be a méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályokat, előírásokat! A méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert felhasználni tilos! E területek közé nem
csak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem mindegyik, amelyeket a méhek valamilyen okból látogatnak. A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni. Ez a köznyelvben „esti permetezés” néven terjedt el. Ez azt jelenti, hogy a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23:00 óráig kell befejezni a permetezést.
Készítsünk méhecskehoteleket (más néven darázsgarázsokat), hogy szaporodásra alkalmas helyeket biztosítunk számukra! A méhecskehotel elsősorban a magányosan élő méhfajok szaporodását segítő természetvédelmi eszköz. A néhány millimétertől a poszméhek centiméteres nagyságáig változó méretű, változatos alakú és színű nőstények természetes vagy maguk készített üregekbe rakják petéiket. Ezek az állatok löszfalak, vályogházak, nádtetők hiányában egyre jobban kiszorulnak a modern városokból. Ezeket az üregeket pótolhatjuk a méhecskehotelba helyezett 3–10 cm mély lyukakkal ellátott tűzifa rönkökkel, üreges nádszálakkal, forgács-
csal, lyukacsos tégladarabokkal. A támadó és fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak nem tudnak beköltözni ezekbe
a szűk járatokba, tehát a méhecskehotel/darázsgarázs nem vonzza oda ezeket!!!
Vessünk „méhlegelő” magkeveréket a mezőgazdasági táblák közelébe, lakott területen! Magyarországon több olyan magkeverék is forgalomban van, amelyek kimondottan a beporzó rovarok táplálkozását segítik elő. A keverékekben található komponensek folyamatos virágzást biztosítanak az állományban, ezáltal áthidalható a méhek számára táplálékszegény időszak. Ráadásul a magkeverékekben
található pillangós növények nitrogénben gazdagítják a talajt, gyors növekedésük révén védik azt az erózióval szemben. Emellett humuszban gazdagítják a talajt, talajtakarást jelentenek, javítják a talajéletet. Tájkép kialakításában játszott szerepük sem elhanyagolható, mivel a vetett és hosszan virágzó sávok vonzóbbá teszik a határt.
Dr. Baranyai Eszter
Itt a tavasz! Aktuális kerti tippek Papp Katalintól:
Akinek van konyhakertje, áprilisban elültetheti a krumplit, sárgarépát, póréhagymát, borsót és a hónapos retket, ha megvolt a talajfertőtlenítés, mert nincs bosszantóbb, mint mikor a kártevők laknak jól a termésből. Sokan ilyenkor ültetik az aranyvesszőt vagy népiesen aranyesőt, a japánbirset, ami kora tavaszi virágzású, és a nem fagyérzékeny dísznövényeket. Fontos, hogy csak elvirágzás után metsszünk, mert ha levágjuk a virágrügyeket, elmarad a virágba borulás. A tulipán, nárcisz ültetése már augusztus végén, szeptember elején megtörtént, így most csak annyi a teendő, hogy ha elvirágzott, még ne vegyük ki, vágjuk le, a hagymákat nyár elején, iskolazáráskor vegyük csak ki a földből őket, hogy pihenhessenek. Április végén lehet kezdeni a fűmagvetést a rendesen előkészített talajba, amikor az
átlaghőmérséklet eléri a 12-15 C°-t. Ha nincs elég eső, rendszeresen locsolni kell, mert ha a mag egyszer kiszárad, újra nem hajt ki. A kész gyepet szellőztetni kell, amire a gereblye is megfelelő. Legyünk jó alaposak, hogy az elszáradt vagy beteg szálak hadd jöjjenek ki. Ha ezek után alaptrágyázzuk, nagyon hamar besűrűsödik. Vagy szarvasmarha trágyát (nem frisset, mert kiégeti a füvet) vagy nitrogén túlsúlyos műtrágyát használjunk. A gyümölcsfák metszése már márciusban megtörtént, kivéve az őszibarackot, azt ráér rügyfakadás után metszeni. Ne feledkezzünk meg a balkonnövényekről sem, esetükben a fokozatosság a legfontosabb. Április vége felé tegyük ki őket a szabadba, félárnyékos helyre, ahol inkább a délelőtti napsütés éri őket.
A cikk megjelent a Csömöri Hírmondó márciusi lapszámában.
