A komposztálás mint az újrahasznosítás legkézenfekvőbb módja
Környezettudatossággal, fenntarthatósággal foglalkozó sorozatunk mostani részében a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás legkézenfekvőbb módjával, a komposztálással foglalkozunk.
Kommunális hulladékunk jelentős része újrahasznosítható. A szelektív hulladékgyűjtés mellett a másik nagy lépés, amit megtehetünk annak érdekében, hogy kevesebb legyen a hulladék és tegyünk környezetünkért, a komposztálás. Mint minden első lépéshez, ehhez is kell némi tudatosság, elszántság, plusz odafigyelés, mégis érdemes belevágni.
Mi a komposztálás és miért érdemes elkezdeni?
Ha nem szeretnénk bonyolult kémiai folyamatokba belemenni, akkor azt mondhatjuk, hogy a komposztáló falai közt értékes talajképződés zajlik. Az elhalt növényi részek humusszá alakulnak, a zöldhulladékokból a növények számára újra felvehető állapotú anyagok /szén, nitrogén, stb./ keletkeznek. Ha komposztálunk, nem csupán hulladékunkat csökkentjük, de hozzájárulunk a talajképződéshez is. Nem mellékes az a tény sem, hogy a zöldhulladék kommunális hulladékként a bomlási folyamatok következményeként metángázképződéssel hozzájárul az üvegházhatáshoz. A legjobb dolog tehát, amit tehetünk a kerti hulladékkal és a háztartási zöldhulladékkal, a komposztálás.
Hol és miben komposztáljunk?
A tévhitekkel ellentétben komposztálni nagyon egyszerű, és egyáltalán nem kell kellemetlen szagokkal járnia, de ehhez pár alapszabályt érdemes betartani. Egy átlag családnak körülbelül másfél köbméteres komposztáló ládára van szüksége. Ezt vehetjük készen, de könnyen és költséghatékonyan elkészíthetjük magunk is. Fontos, hogy jól szellőző legyen a komposztáló láda, máskülönben a komposztálás helyett a rothadás indul el, ami pedig már kellemetlen szaggal is jár. A legszerencsésebb, ha a kert végében találunk egy félárnyékos helyet a ládának, és kezdődhet is a humuszgyártás.
Miből mennyi kerüljön a komposztba?
A gyomok, fű, vékony gallyak, tehát minden, amit a kertápolásnál kihúzunk, levágunk, összegereblyézünk, tökéletesen jók a komposztba. A lebomlási idő meghatározó tényező, nagyobb ágakat csak felaprítva tegyünk a ládába. A háztartásban főzés, étkezés előkészítésénél keletkező hulladék, a héjak, szárak szintén fontos részei a komposztnak. A kávézacc, tojáshéj, teafű, virágok jót tesznek leendő humuszunknak, de arra figyeljünk, hogy vegyszerek ne kerüljenek bele. A megfelelő komposztban a szén és a nitrogén arányára kell odafigyelni, a szakemberek szerint e két anyag ideális aránya 25:1. A faágak, gallyak, azaz a barna hulladékok szénben gazdagok, ezek biztosítják a komposzt vázát és a szellőzést. Ezt kell keverni a nedves, „puha”, fehérjedús zöldhulladékkal, amely a megfelelő nedvességet biztosítja. Párhavonta villával érdemes átmozgatni, megforgatni az összeeső komposztot, hogy lazítsuk, levegőztessük.
Mire használjuk a kész komposztot?
Körülbelül egy év alatt lesz igazán értékes, érett humuszunk. Ezt a könnyen morzsálódó anyagot a földdel keverve használhatjuk virágcserépben, balkonládában, a talajba forgatva pedig jelentősen javíthatjuk a termőföld minőségét kerti növényeink alatt.
Cikkünk elsődleges célja a kedvcsinálás volt, az interneten számos fórum foglalkozik a komposztálással, szigorúbb és könnyebben megvalósítható elvekkel. Ha szeretnénk jobban beleásni magunkat a témába, akkor csak az időnk szabhat határt annak, mennyire végzünk alapos kutatási munkát előtte. A legfontosabb mégis az, hogy végül vágjunk bele! Ha magunk barkácsoljuk a komposztáló ládát, akkor igazán megélhetjük az alkotás sikerélményét, de a készen vásárolt ládával is ugyanaz lesz a végeredmény: hálás kert, hálás Föld. Jó komposztálást!
Bővebb anyagok a komposztálni vágyók számára:
https://hulladekmentes.hu/2017/02/08/hogyan-komposztalj-lakasban-kert-nelkul/
A cikk megjelent a Csömöri Hírmondó áprilisi lapszámában.
