Az én kertem, az én Földem!

Az én kertem, az én Földem! – madáretetés

A legtöbben már ősz végén, az első fagyok beálltakor elkezdték az etetést, de ha az etetésből hátralevő februári-márciusi időszakra vágunk bele, akkor sem maradtunk le semmiről. Talán még februárban megörvendeztet a tél minket egy kis fehér hótakaróval, és az itt telelő madaraknak segítségére lehetünk azzal, hogy kihelyezett etetőinkben élelmet találnak. Azt fontos tudni, hogy akár az itthon maradó madarakról, akár az északabban fekvő tájakról nálunk áttelelő madarakról van szó, mindannyian képesek túlélni a telet emberi segítség nélkül. Pont azért maradnak itthon ebben az időszakban, vagy éppen vándorolnak épp hozzánk, mert itt az ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak, vagy ha az időjárás szélsőségesre fordul számukra (hazánkban ez főként a vastag hótakarót jelentette korábban), akkor tovább repülnek. Szinte hihetetlen, de egy veréb méretű énekesmadár is képes 24 óra alatt 1 000 km-t repülni, és ezt a sebességet akár több napon át, folyamatosan tartani.  

Akkor miért is érdemes etetni télen a madarakat? Egyrészt segítség számukra, ha könnyen, egy adott megszokott helyen rendszeresen táplálékhoz jutnak, de mindenekelőtt azért, mert a közelségük, a látványuk hatalmas élmény gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ha olyan ablak közeli helyre sikerül kihelyezni az etetőt, ahol bátran és zavartalanul csipegethetnek a madarak, szívmelengető pillanatokkal ajándékoznak meg minket. 

Ahhoz, hogy az etetéssel a madarak is nyerjenek, fontos tisztázni néhány alapszabályt, hiszen nem mindegy, hogy mivel, hogyan etetjük őket, és hogy mikor hagyjuk abba ezt a tevékenységet az ő érdekükben.

Mikor etessünk, és mikor hagyjuk abba az etetést?

Nagyon helyesen az már elterjedt a köztudatban, hogy ha egyszer odaszoktatjuk a madarakat az etetőbe és elkezdjük az etetést, akkor már ne hagyjuk őket cserben. A rendkívüli hidegekben az apró, kistestű madarak számára a túlélés sokszor azt jelenti, hogy a tartalékai épp arra elegendőek, hogy átvészeljék az éjszakát. Az etetőhelyeket gyorsan megszokják, és onnantól számítanak a táplálékra. Ha egy fagyos éjszaka után másnap nem tudnak eleget táplálkozni az alig 5-6 órányi nappali periódusban, például azért, mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg éjszakán. Ezzel együtt természetes, hogy elutazás vagy bármilyen egyéb ok miatt nem tudjuk biztosítani a folyamatos etetést. Ha erre tudatosan készülünk, és napokkal korábban elkezdjük csökkenteni a táplálékmennyiséget, akkor a madarak ezt érzékelve egyre nagyobb körben keresgélnek majd, és szép lassan továbbállnak. Szerencsés, ha az etetést nem a leghidegebb napokon hagyjuk abba. 

Magyarországon nincs szükség egész évben etetésre, ezért a költési időszak kezdetével, legkésőbb április közepére fokozatosan fejezzük be ezt a tevékenységet. A március közepétől április közepéig tartó időszak kritikus időszak a fészkelő madarak számára, hiszen a vonulás után vissza kell állítaniuk a kondíciójukat, miközben a fészekrakás, tojásrakás is plusz energiát igényel. A kihívás a magevők számára a legnagyobb, hiszen ekkorra a természetes magtárak kiürülnek, de a növényi élet még nem igazán indul be. Emiatt történhet meg az, hogy az etetési időszak végére a nálunk csemegéző rovarevők száma megfogyatkozik, a magevők pedig többen lesznek, vagy megjelennek nálunk annak ellenére, hogy egész télen nem láttuk őket.

Milyen etetőt használjunk?

A boltok kínálatában számos etetőtípust találunk, ha pedig magunk készítjük, az plusz élményt ad a madáretetésre való készülődéshez. A madarak közül több is, például a rigók, a vörösbegy és a magevők jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felett vagy kimondottan az ágak között (például a királykák és az őszapók) érzik jól magukat, ezért az etetőkön lehetőleg több szinten is kínáljuk fel az eleségeket. Talajon etetésnél a legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórjuk ki a magot. A hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé ágakból, műanyag fóliából és nádszövetből féltetőt is építhetünk. A rögzített etetők közé tartoznak a különböző dúcetetők és az ablaketető. A magtartóval felszerelt dúcetető előnye, hogy egyszerre nagy mennyiség is elfér benne, így ideális akkor, ha nem tudunk minden nap eleséget kihelyezni. Fontos, hogy soha ne adjunk a madaraknak kenyeret, kenyérmorzsát (még ha a mesékben olyan szépnek is láttuk), péksüteményt, popcornt, chipset, mert ez káros és akár veszélyes is lehet.

Madárfajokban gazdag kertet, sok szép madarakkal töltött pillanatot kívánunk!

 

Kucsinka Gabi
Forrás: MME