Ulicska – A csömöri tótok helyismereti tábla
A Felvidékről érkező szlovákság (tótok) 300 éve meghatározó eleme Csömör népességének.A törökök alatt elnéptelenedett falu betelepítésére 1714-ben érkeztek meg az első telepesek még a Vattay család szervezésében. Az első írásos feljegyzés az újratelepített lakosságról 1715-bôl származik. A fellelhető névanyag alapján ennek a népességnek jelentős része magyar, majd az 1720-as évek további telepítései nyomán válik túlnyomó […]
Majorszeg
Majorszeg Csömör nyugati szélén található, az M0-s körgyűrű Budapest felőli oldalán. Lényegében egybeépült vele a terjeszkedő főváros XVI. kerülete. A régi településrész neve Majorszegi-dűlő, az újé Majorszegiliget. A szomszédos fővárosi területek a középkor óta Csömör községhez tartoztak, csak 1902-ben, Rákosszentmihály néven váltak le a településről és alakultak önálló községgé. A megmaradó csömöri terület, a jelenlegi […]
Levendula utca – Csömöri svábok helytörténeti tábla
Árpád-házi királyaink rokoni kapcsolatai és a nyugati kereszténység felvétele révén már a XI–XIII. században sok német lovag telepedett le Magyarországon. Ők elsősorban német alattvalókat hoztak magukkal, akiket aztán a birtokaikra ültettek. Így a betelepülők első hulláma (XI. sz.) főleg földművelőkből állt, míg a második hullámban (XIII. sz.) érkezettek már városlakó népek voltak, akik kézműves foglalkozást […]
Kitekintőpont – Frontvonalak Csömörön a II. világháborúban
A jelenkori csömöri Vízműsor és Panoráma utcák térsége jelentős harci események színhelye volt Budapest bevételekor, mely a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt.1944. december közepére érkezett el a II. világháború frontja a térségbe. Ekkor Mogyoród (dél), Csömör (észak), illetve Kerepes (észak) vonalon húzódott az arcvonal. A védelmet magyar részről a Magyar Királyi 10. […]
Csömöri-tó és legelő
A Pesti-síkság utolsó természetközeli élőhelyeinek egyike a Csömöri-tó és legelő a Réti-dűlőben.A Csömöri-patak a Duna hordalékkúpjainak kavicsteraszait átvágva alakította ki a dombok közt meghúzódó, nedves élőhelyekkel teli patakvölgyet. Ezen belül található a 27 ha nagyságú, 1977-ben megyei védettséget elnyerő, jelenleg országos jelentőségű (a törvény erejénél fogva védett) természetvédelmi terület, melynek kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park. […]
Csömöri-patak, Paraszthíd
A mintegy 14 km hosszú Csömöri-patak 200 méter körüli magasságból ered a Kistarcsa-Kerepes-Csömör hármas határhoz közel, attól délre. Eleinte mély völgyben folyik a patak, dombvidéki jellegű, viszonylag nagy esésű, a legtöbb helyen sóderos, finomkavicsos medrű. A faluba érve folyása lassul, majd a településről kilépve teljesen síkvidéki jellegűvé válik. Medre errefelé finomhordalékos, homokos, sőt egyre inkább […]
Csömöri patak, gázló
A mintegy 14 km hosszú Csömöri-patak 200 méter körüli magasságból ered a Kistarcsa-Kerepes-Csömör hármas határhoz közel, attól délre. Eleinte mély völgyben folyik a patak, dombvidéki jellegű, viszonylag nagy esésű, a legtöbb helyen sóderos, finomkavicsos medrű. A faluba érve folyása lassul, majd a településről kilépve teljesen síkvidéki jellegűvé válik. Medre errefelé finomhordalékos, homokos, sőt egyre inkább […]
Természetismereti park – régi strand
A festői szépségű, vadregényes környezetben megbúvó egykori csömöri strandról – néhány korabeli újságcikket (pl. Rákos Vidéke című lap) és település-elöljárósági jegyzőkönyv utalását leszámítva – elsősorban idősek elbeszéléseiből szerezhetünk tudomást. Az ismert, hogy 1928-ban nyílt a legtöbbek által ismert, vállalkozói formában üzemeltetett strand, de azt kevesen tudják, hogy az 1800-as évek közepén már volt itt egy […]
Bulgárkert
Az egykor terjedelmesebb Bulgárkert Csömör legnagyobb területű közösségi tere, és annak ellenére, hogy a legrégebbi településrészbe ékelődik be, a legtermészetesebb jelzővel is illethetjük. Közvetlenül és szervesen kapcsolódik a Kálvária-erdőhöz, és rajta keresztül kanyarodik déli irányból nyugat felé a Csömöri patak is.A hely nevét arról a bolgárkertészetről kapta, amely valószínűsíthetően a XIX. század végétől az I. […]
