Ulicska – A csömöri tótok helyismereti tábla

A Felvidékről érkező szlovákság (tótok) 300 éve meghatározó eleme Csömör népességének.A törökök alatt elnéptelenedett falu betelepítésére 1714-ben érkeztek meg az első telepesek még a Vattay család szervezésében. Az első írásos feljegyzés az újratelepített lakosságról 1715-bôl származik. A fellelhető névanyag alapján ennek a népességnek jelentős része magyar, majd az 1720-as évek további telepítései nyomán válik túlnyomó […]

Szent István-hegy – Hadműveletek a csömöri Szent István-hegy térségében

A II. világháború szárazföldi harcai 1944. decemberének közepén érték el Csömört és térségét. Ekkor az arcvonal Mogyoród dél, Csömör észak – északkelet, illetve Kerepes észak vonalon húzódott. A védelmet magyar részről a magyar királyi 10. honvéd gyaloghadosztály különböző alakulatai (az alakulatok átszervezése után a 8/III. zászlóalj, a 18/I. zászlóalj és a 6/III. zászlóalj), és kisebb […]

Pataksétány – Vadvirágok

Kertjeinkben többnyire távoli földrészek nemesített virágait ültetjük, gondozzuk és gyönyörködünk bennük. De észrevesszük és értékeljük-e az évezredek óta mellettünk élő vadvirágokat? Amelyek „csak úgy” nőnek, virítanak és így önkéntesen díszítik házunk táját. Ezek a növények a helyi ökológiai viszonyokhoz maximálisan alkalmazkodtak, tudják, hol növekednek a legjobban, és ráadásul nem igényelnek megmunkált talajt és öntözést sem. […]

Pataksétány – A víz, mint üzem helytörténeti tábla

A szennyvíztisztító telepnél, a kis gyalogos híd alatt fut a 14 km hosszú Csömöri-patak. A Csömöri Körtúra vizes tanösvényének több tájékoztató táblája mutatja be a patak nyomvonalán a forrásvidéket, az itteni növény- és állatvilágot, a patakot átívelő számos kisebb-nagyobb hidat, a patak kultúrtörténeti emlékeit és jelenlegi közösségi szerepét.A Kossuth utca végén található Természetismereti Parkban a […]

Majorszeg

Majorszeg Csömör nyugati szélén található, az M0-s körgyűrű Budapest felőli oldalán. Lényegében egybeépült vele a terjeszkedő főváros XVI. kerülete. A régi településrész neve Majorszegi-dűlő, az újé Majorszegiliget. A szomszédos fővárosi területek a középkor óta Csömör községhez tartoztak, csak 1902-ben, Rákosszentmihály néven váltak le a településről és alakultak önálló községgé. A megmaradó csömöri terület, a jelenlegi […]

Mogyoród nagyközség helytörténeti tábla

Mogyoród kedvező elhelyezkedésének köszönhetően már az ókorban is lakott település volt. Nevének eredete (Monorond, Murerod) a mogyoróval hozható kapcsolatba, annyit jelent: mogyoróban gazdag. A falu első írásos említésére (helynév megjelölése nélkül) a híres, 1074. évi mogyoródi csatával kapcsolatban kerül sor, mikor Salamon megütközött Géza és László hercegekkel. Salamon, nagybátyja, I. Béla halála után annak fiaival […]

Levendula utca – Csömöri svábok helytörténeti tábla

Árpád-házi királyaink rokoni kapcsolatai és a nyugati kereszténység felvétele révén már a XI–XIII. században sok német lovag telepedett le Magyarországon. Ők elsősorban német alattvalókat hoztak magukkal, akiket aztán a birtokaikra ültettek. Így a betelepülők első hulláma (XI. sz.) főleg földművelőkből állt, míg a második hullámban (XIII. sz.) érkezettek már városlakó népek voltak, akik kézműves foglalkozást […]

Kitekintőpont – Frontvonalak Csömörön a II. világháborúban

A jelenkori csömöri Vízműsor és Panoráma utcák térsége jelentős harci események színhelye volt Budapest bevételekor, mely a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt.1944. december közepére érkezett el a II. világháború frontja a térségbe. Ekkor Mogyoród (dél), Csömör (észak), illetve Kerepes (észak) vonalon húzódott az arcvonal. A védelmet magyar részről a Magyar Királyi 10. […]

Kistarcsai út – Kistarcsa város helytörténeti tábla

E táblától keletre, A Kistarcsa út végétől, a dombtetőn lévő Határ úttól kezdődik Kistarcsa város közigazgatási területe.Bár egyelőre erről nincsenek okleveles bizonyítékok, a településnek– földrajzi fekvése okán is – szerepe lehetett az Árpád-házi hercegek mogyoródi csatájában. Az első írásos emlék az Anjou-korból, 1352-ből származik, ekkor még Tarcsa néven említik a települést. A falu kettéválását követően […]

Hármashatár – Rákospalota, Fót, Csömör

A Hármashatáron található a három település közös határa: Nyír, később Palota (mai nevén Rákospalota), Fót és Csömör. RákospalotaLegrégebbi régészeti emlékei az 1200-as években, a Szilas-patak déli partján emelt templomának romjai, melyek ma a XVIII. században emelt római katolikus műemlék templomának alapjában találhatók meg. A terület neve írásos anyagban először 1245-ben bukkan fel, mikor is IV. […]