Ulicska – A csömöri tótok helyismereti tábla
A Felvidékről érkező szlovákság (tótok) 300 éve meghatározó eleme Csömör népességének.A törökök alatt elnéptelenedett falu betelepítésére 1714-ben érkeztek meg az első telepesek még a Vattay család szervezésében. Az első írásos feljegyzés az újratelepített lakosságról 1715-bôl származik. A fellelhető névanyag alapján ennek a népességnek jelentős része magyar, majd az 1720-as évek további telepítései nyomán válik túlnyomó […]
Szent István-hegy – Hadműveletek a csömöri Szent István-hegy térségében
A II. világháború szárazföldi harcai 1944. decemberének közepén érték el Csömört és térségét. Ekkor az arcvonal Mogyoród dél, Csömör észak – északkelet, illetve Kerepes észak vonalon húzódott. A védelmet magyar részről a magyar királyi 10. honvéd gyaloghadosztály különböző alakulatai (az alakulatok átszervezése után a 8/III. zászlóalj, a 18/I. zászlóalj és a 6/III. zászlóalj), és kisebb […]
Pataksétány – Vadvirágok
Kertjeinkben többnyire távoli földrészek nemesített virágait ültetjük, gondozzuk és gyönyörködünk bennük. De észrevesszük és értékeljük-e az évezredek óta mellettünk élő vadvirágokat? Amelyek „csak úgy” nőnek, virítanak és így önkéntesen díszítik házunk táját. Ezek a növények a helyi ökológiai viszonyokhoz maximálisan alkalmazkodtak, tudják, hol növekednek a legjobban, és ráadásul nem igényelnek megmunkált talajt és öntözést sem. […]
Pataksétány – A víz, mint üzem helytörténeti tábla
A szennyvíztisztító telepnél, a kis gyalogos híd alatt fut a 14 km hosszú Csömöri-patak. A Csömöri Körtúra vizes tanösvényének több tájékoztató táblája mutatja be a patak nyomvonalán a forrásvidéket, az itteni növény- és állatvilágot, a patakot átívelő számos kisebb-nagyobb hidat, a patak kultúrtörténeti emlékeit és jelenlegi közösségi szerepét.A Kossuth utca végén található Természetismereti Parkban a […]
Mogyoród nagyközség helytörténeti tábla
Mogyoród kedvező elhelyezkedésének köszönhetően már az ókorban is lakott település volt. Nevének eredete (Monorond, Murerod) a mogyoróval hozható kapcsolatba, annyit jelent: mogyoróban gazdag. A falu első írásos említésére (helynév megjelölése nélkül) a híres, 1074. évi mogyoródi csatával kapcsolatban kerül sor, mikor Salamon megütközött Géza és László hercegekkel. Salamon, nagybátyja, I. Béla halála után annak fiaival […]
Levendula utca – Csömöri svábok helytörténeti tábla
Árpád-házi királyaink rokoni kapcsolatai és a nyugati kereszténység felvétele révén már a XI–XIII. században sok német lovag telepedett le Magyarországon. Ők elsősorban német alattvalókat hoztak magukkal, akiket aztán a birtokaikra ültettek. Így a betelepülők első hulláma (XI. sz.) főleg földművelőkből állt, míg a második hullámban (XIII. sz.) érkezettek már városlakó népek voltak, akik kézműves foglalkozást […]
Kitekintőpont – Frontvonalak Csömörön a II. világháborúban
A jelenkori csömöri Vízműsor és Panoráma utcák térsége jelentős harci események színhelye volt Budapest bevételekor, mely a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt.1944. december közepére érkezett el a II. világháború frontja a térségbe. Ekkor Mogyoród (dél), Csömör (észak), illetve Kerepes (észak) vonalon húzódott az arcvonal. A védelmet magyar részről a Magyar Királyi 10. […]
Kistarcsai út – Kistarcsa város helytörténeti tábla
E táblától keletre, A Kistarcsa út végétől, a dombtetőn lévő Határ úttól kezdődik Kistarcsa város közigazgatási területe.Bár egyelőre erről nincsenek okleveles bizonyítékok, a településnek– földrajzi fekvése okán is – szerepe lehetett az Árpád-házi hercegek mogyoródi csatájában. Az első írásos emlék az Anjou-korból, 1352-ből származik, ekkor még Tarcsa néven említik a települést. A falu kettéválását követően […]
Hármashatár – Rákospalota, Fót, Csömör
A Hármashatáron található a három település közös határa: Nyír, később Palota (mai nevén Rákospalota), Fót és Csömör. RákospalotaLegrégebbi régészeti emlékei az 1200-as években, a Szilas-patak déli partján emelt templomának romjai, melyek ma a XVIII. században emelt római katolikus műemlék templomának alapjában találhatók meg. A terület neve írásos anyagban először 1245-ben bukkan fel, mikor is IV. […]
A Csömöri-patak forrásvidéke
A Csömöri-patak 200 méter körüli magasságban ered a Kistarcsa–Kerepes–Csömör hármas határához közel, attól délre. Ez a települési határvidék tulajdonképpen a Gödöllői-dombság pereme. A forrás- és patakvölgy a Zsellér-páskomnál (egykori közös legelő) kezdődik, majd déli irányban a Szőlők mögötti-dűlő és a Strand mögötti-dűlő között húzódik le egészen a településig. A forrásoktól a fóti közigazgatási határig 7,4 […]
